Şuşai járás (Şuşa Rayonu)
A Şuşai járás (azeri nyelven:Şuşa rayonu) Azerbajdzsán egyik járása. Székhelye Şuşa, mely maga is önálló járás. A vitatott státusú Hegyi-Karabah Köztársaságban található.
* 1979-ben 16 019 lakosa volt, melyből 12 955 azeri, 2881 örmény.
* 1999-ben 24 340 lakosa volt, melyből 23 135 azeri, 1140 örmény, 33 kurd, 25 orosz, 5 tatár, 1 lezg.
* 2009-ben 28 560 lakosa volt, melyből 27 364 azeri, 1140 örmény, 41 török, 4 lezg, 4 orosz, 3 kurd, 2 tatár, 2 egyéb.
* 1979-ben 16 019 lakosa volt, melyből 12 955 azeri, 2881 örmény.
* 1999-ben 24 340 lakosa volt, melyből 23 135 azeri, 1140 örmény, 33 kurd, 25 orosz, 5 tatár, 1 lezg.
* 2009-ben 28 560 lakosa volt, melyből 27 364 azeri, 1140 örmény, 41 török, 4 lezg, 4 orosz, 3 kurd, 2 tatár, 2 egyéb.
Térkép - Şuşai járás (Şuşa Rayonu)
Térkép
Ország - Azerbajdzsán
 |
 |
| Azerbajdzsán zászlaja | |
Az ország lakosságának túlnyomó többsége névlegesen muszlim, de az alkotmány nem deklarál államvallást, és az ország vezetése szekularista. Azerbajdzsán fejlődő ország, de magas a gazdasági fejlettségi ráta és alacsony a munkanélküliség. A Freedom House a demokrácia szintjén a „nem szabad” kategóriába sorolta, és a politikai vezetését 2022-ben "szilárd, tekintélyelvű rezsimnek" nevezte, ahol a polgári szabadságjogok, köztük a sajtószabadság súlyosan sérül.
Valuta / Nyelv
| ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
|---|---|---|---|
| AZN | Azeri manat (Azerbaijani manat) | ₼ | 2 |
| ISO | Nyelv |
|---|---|
| AZ | Azeri nyelv (Azerbaijani language) |
| RU | Orosz nyelv (Russian language) |
| HY | Örmény nyelv (Armenian language) |
